Életrajz

1878. január 12.-én született Budapesten
1887-95 jogot tanul Budapestben és Genfben
1902 bemutatják első, A doktor úr című darabját
1908 Az ördög hatalmas siker Európa és New York színpadain
1914-15 haditudósító a galíciai fronton
1927 megkapja a francia becsületrendet; Coolidge elnök fogadja a Fehér Házban
1934-36 európai körút
1940 beköltözik a New York-i Plaza Hotelbe, és tizenkét éven át ott is lakik
1952 meghal New Yorkban

Az éhes város, 1901 Molnár huszonkét éves volt, amikor első regénye megjelent, és viharos fogadtatásban részesült. A kulcsregény főhőse, a tipikus magyar kispolgár Orsovai Pál, akinek egyetlen becsvágya, hogy a magasabb pesti körök végre befogadják. Tüdőbetegsége miatt Abbáziába utazik, ahol megismerkedik egy gazdag amerikai lánnyal, és amikor elveszi feleségül, irdatlan nagy hozományt kap vele. Visszatér Budapestre, ahol a város azonnal behódol neki, és ünneplésébe kezd. Orsovai sorsa párhuzamosan fut egy szegény olasz dokkmunkáséval, akit senki nem ünnepel, sőt, börtönbe zárják, végül pedig éhen hal. Orsovai sem jár jobban: felesége ráébred, hogy kihasználták, és elválik tőle, Pál igazi szerelme, Anna viszont férjnél van, és nem viszonozza szerelmét. Orsovai öngyilkos lesz, és testét ugyanabba a hullaházba szállítják, mint a dokkmunkásét. A kissé elnagyolt regény remek kor- és jellemrajzokkal és elegáns stílusával kárpótolja az olvasót.

Az ördög, 1907 A darab, amely meghozta Molnárnak a világsikert, a szerző sztereotip nő-képének, a csábító, ravasz, kiszámíthatatlan asszonyiságnak a bemutatása, amelynek áldozatul esnek a gyenge férfiak. A két főszereplő: Jolán, egy féltékeny bankár felesége, és János, egy fiatal festő, akik korábban szerelmesek voltak egymásba. A bankár mit sem sejtve viszi el feleségét a festőhöz, hogy az képet készítsen róla hiányos öltözetben. Miközben a nő vonakodik levetkőzni, megjelenik az ördög, azaz dr. Kovács, a cinikus Mefisztó, aki ettől a pillanattól kezdve mindent megtesz azért, hogy házasságtörésre csábítsa a nőt: elválasztja a festőt a menyasszonyától, és ráveszi Jolánt, hogy küldjön Jánosnak egy szerelmes levelet. A bűnre csábító végül győzedelmeskedik: Jolán elbukik. Az Oscar Wilde eleganciájával megírt darab azt sem átallja kijelenteni, hogy igazi asszony csak egy van: másnak a felesége .

Liliom, 1909 Molnár legismertebb, legtöbbet játszott darabja először novellaként jelent meg; színpadon először megbukott, később zajos sikereket aratott, és az 1913-as bécsi bemutató után világhírű lett. A Závoczki Endre, azaz a Liliom nevű hintáslegény legendáját előadó pesti kültelki história valójában Molnár legerősebben önéletrajzi műve, amely Vészi Margittal kötött házasságának történetét dolgozza fel; pszichológusok szerint a szadomazochista főhős brutalitása saját belső bizonytalanságának következménye. A történet egyszerű: Liliom feleségül veszi a cselédlány Julit, ezért kirúgják állásából. A férfi semmi egyéb munkát nem vállal, csak kártyázik és otthon hőzöng, és tehetetlenségében a feleségét bántja. Amikor megtudja, hogy az terhes lett, elhatározza, hogy rablással szerez pénzt; de még a tett előtt előre elkártyázza a részét. A rablás azonban balul sül el, és Liliom, még mielőtt a rendőrök elfoghatnák, szíven szúrja magát. Haldokolva még bocsánatot kér a feleségétől. A darabnak azonban még nincs vége: Liliom a mennyországba kerül, ahol megígérik neki, hogy tizenöt év múlva visszatér a földre és megválthatja magát. De amikor koldus képében visszatérve tizenhat éves lányának ajándékot akar adni, és az nem veszi el, dühében ismét csak ráüt a kezére, eljátszva ezzel a bűnbocsánat lehetőségét. Felesége azonban már régen megbocsátott neki. A darab nem egyéb, mint egy jobb sorsra érdemes, beilleszkedésre képtelen ember drámája.

A Pál utcai fiúk (1907) A „grund”, a két bérház közötti üres telek a szabadságot jelenti a századforduló budapesti kamaszgyerekei számára, és nemcsak a szabadságot, hanem a végtelent, a képzelőerőt is. A Pál utcai fiúk birtokát az ellenséges csapat, a Füvészkertben tanyázó, erősebb vörösingesek el akarják foglalni, hogy új labdatérhez jussanak. A regény néhány napos történetében ennek az izgalmas csatának az előkészületeit és lefolyását követhetjük szemmel. De többről is szó van: a fiúk öntudatlanul is az élet játékszabályait tanulják, a humorral és empátiával megírt regényben erkölcsi kérdések dőlnek el, bátorság, becsület, tapintat, emberség a harc ráadásul halálos áldozatot is követel. Nem elég, hogy az erősebb csapat hódítani akar, hanem a Pál utcaiak egyike, Geréb áruló lesz. Vele szemben viszont a csapat egyetlen „közlegénye”, a legkisebb, Nemecsek Ernő hősiesen behatol az ellenség területére, és megvédi a Pál utcaiak becsületét. Mivel egyedül van és „olyan kicsi, hogy nem lehet megverni”, a füvészkertiek vezére szelídebb büntetést talál a számára, amiért kihallgatta őket: ruhástól megfürdetik. Csakhogy ez akkor már a harmadik alkalom, mert Nemecsek előző nap is járt a Füvészkertben két barátjával (igaz, akkor teljes titokban), és előbb véletlenül, másodszor búvóhelyet keresve szintén a vízben kötött ki. A kisfiú megfázik, tüdőgyulladást kap, és később, mikor a grundért vívott csata alatt megszökik a betegágyból, valóban az életét áldozza a szabadságért. Így azonban nem tudja meg, hogy a nagy nehezen megtartott grund helyére az építési vállalkozó új házat tervez. Az iskola csak jelzésszerűen van jelen a regényben, fontosabb szerepet töltenek be a fiúk törvényei, szokásai, egyletei. A Pál utcai gyerekeknek komoly szabályokkal rendelkező „egylete” is van, ahol a felnőtt társadalomhoz hasonlóan szavaznak, elnököt választanak, kizárják, megróják vagy kitüntetik a tagokat. Ezekről általában könnyebb hangulatú, bohózati jelenetekben olvashatunk. Molnár nagy lélektani hitelességgel mutatja be a fiúkat: mindegyik külön egyéniség. Boka János például nemcsak okos hadvezér, hanem komoly felelősségérzete is van, és a Füvészkertiek vezére, Áts Feri szintén méltó ellenfél, legfeljebb a csapatában vannak erőszakos, sanda tagok. Magyarországon generációk nőttek föl Molnár Ferenc fordulatos ifjúsági regényén, és a népszerű művet több nyelvre is lefordították. 1969-ben – Fábri Zoltán és Endre Bohem forgatókönyve alapján, Fábri Zoltán rendezésében – The Boys of Paul Street címmel sikeres filmet forgattak a regényből, 2005-ben pedig a Nagy Könyv vetélkedőn az ország második legnépszerűbb könyvének bizonyult.