1918. április 3-án Nagyváradon született (ma Románia)
1940 a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végez
1940-42 Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségi titkára
1942 Genfben ösztöndíjas
1944-46 Genfben újraalapítja és szerkeszti a Magyarországon időközben betiltott folyóiratot
1945-1948 a genfi magyar tájékoztató könyvtár vezetője
1948 visszatér Magyarországra
1949-57 a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola drámatörténet tanára
1955-57 a Nemzeti Színház dramaturgja
1974-1988 a Firenzei Egyetemen tanít
1982-86 a Magyar Írók Szövetségének elnöke
1987- a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára
1991- a Magyar PEN Klub ügyvezető elnöke, majd (1994) elnöke
1992 A Széchenyi Művészeti Akadémia alapító tagja
1993- a Magyar Játékszíni Társaság tiszteletbeli elnöke
2001- a Magyar Művészeti Akadémia tagja
2011. május 8-án meghal.
Főbb díjai:
1955, 1965, 1975 József Attila-díj, 1979 A Művészeti Alap díja, 1988 Déry Tibor-jutalom, 1994 Kossuth-díj, 1996 Cívis-díj, 1996 az Év Könyve-díj, 1997 Szép Ernő-jutalom
Az időrendtől és szorosan vett tematizálástól független, törmelékes feljegyzések a maguk logikáját követik a szerző naplókötetében. Hubay naplója - írja róla Czigány Lóránt - par excellence intellektuális napló, bár elsősorban és legfőképp, ahogy ezt elvárjuk, a drámaíró naplója. Nemcsak azért, mert a drámaíró minden mellékmondatban követeli jogait, hanem főként azért, mert a könyv egy teljes szekciója (A drámaíró naplójából) ... a műhelymunka gyötrődéseit tartalmazza, kételyeit és kétségeit, viaskodását a tragikummal. A szerzőt leginkább a lét, a dolgok végső értelme, a magyar irodalom, azon belül is a memoár-, levelezés- és naplóirodalom foglalkoztatja, elődeinek vélekedéseit hol vitatja, hol kommentálja, de soha nem a végérvényes ítélkezés gesztusával. Általában idegenkedik a közmegegyezéssel sulykolt merev véleményektől, az üres frázisoktól; a maga véleményét igyekszik minél árnyaltabban megfogalmazni.
TörtaranykorA szerző által válogatott kötet életrajzi mozaikokat, elmélkedéseket, beszédeket és egy interjúrészletet tartalmaz (Balogh Istvánról és köréről), valamint tizenhárom dráma válogatott jeleneteit gyűjti egybe. Hubay, egy életmű rá a bizonyíték, mindent tud a lélek s a hatalom gyilkos mechanizmusáról, a legszebb eszmék, legnemesebb törekvések végső hiábavalóságáról. Hősei rendre elbuknak. Szophoklész, Berlioz, Bornemisza, Freud, Nizsinszki, mindahányan. Nincs kiút, a dolgok pillanatnyi értelme nem azonos a lét értelmével, hisz olyan valóban nem létezik. A leghazugabb pedig a sanyarú önvigasz, hogy mégis, mindennek ellenére megpróbáltuk. A megváltás nem sikerül, nem sikerülhet, ember nem képes rá, Istent nem értjük. ... Világtragédiát ír kezdettől fogva, s ennek katarzisában megtisztulhat a néző és az olvasó - írja a kötetről Kiszely Gábor.
Kívül magamon. Az Én Koromban. Összegyűjtött drámák I-II.Hubay Miklós közel ötszáz színpadi művet alkotott: poeta ductusként jól ismeri a klasszikus és modern drámairodalmat és jártas a drámaelméletben is. Az emberi tett hitelessége a modern színpadon című milánói előadásában a maga hitét fogalmazza meg, a cselekvő hős lehetőségeit kutatja. Drámaírói habitusát a régi és az új, a hagyomány és modernség iránti kettős kötődés határozza meg: egyfelől a hagyomány modernizálása, másfelől a modern témák antikizálása jellemzi. Első darabjaiban a kiüresedett polgári életformát, a történelmi középosztály morális bomlását (Hősök nélkül) és a vidéki paraszti környezet tehetetlenségét (Egy magyar nyár) mutatta be. Késdobálók című drámája a második világháború után a változtatás reményével induló, bizakodó nemzedék kiábrándulását ábrázolja. Valóságos történetre (afféle mítoszi mag köré) épülő drámája, a Tüzet viszek a fiatal értelmiség válságát vizsgálja, a paraszti származású, tehetséges színész és urbánus orvos felesége hirtelen öngyilkosságának, szélesebb értelemben a nemzedék megtorpanásának okait kutatja. A hetvenes évektől Hubay Miklós fontos kifejezési formája a színpadi parabola: e művei időszerű politikai témákat öltöztetnek antik köntösbe. Hubay legnagyobb sikerei közé tartozik a Cest la guerre című opera (zenéjét Petrovics Emil írta), melyet a nizzai operaház is bemutatott, és az első magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája, amelyhez a verseket Vas István írta, a zenét Ránki György szerezte. Az 1961-ben bemutatott mű nosztalgikus, groteszk elemekkel átszőtt, a tragikumot lírával oldó történet a háborúban fiatalon megölt költőről (a főhős Radnóti Miklós sorsát és alakját látszik megeleveníteni) és szerelméről.
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!