1944. augusztus 12. Budapesten született
1963 Budapesten érettségizik az Eötvös József Gimnáziumban
196365 matróz, majd kormányos tengerjáró hajókon
1970 az ELTE filozófiaolasz szakán szerez diplomát
19701994 a MAFILM rendezőasszisztense, dramaturgja és forgatókönyvírója, a Balázs Béla Stúdió filmrendezője
197374 ösztöndíjjal Kubában tartózkodik
1992 - a Magyar Művészeti Akadémia tagja
Főbb díjai
1973 Irodalmi Alap Nívódíja, 1975 A Magvető Könyvkiadó Nívódíja, 1976, 1982 József Attila-díj, 1981 Az Év Legjobb Forgatókönyve díj Cannes-ban, 1982 Cinema Narrativa-díj , 1983 Filmkritikusok díja, 1990 Balázs Béla-díj, 2000 Magyar Köztársaság babérkoszorúja, 2001 Alkotói Nagydíj (MAOE), 2001 Ferencváros díszpolgára, 2004 a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
A birodalom ezredese, 1985 Dobai Péter a magyar történelemből vette regényének hősét, Alfred Redl ezredest, és kalandregénybe illő fordulatossággal, ugyanakkor erős atmoszferikus hatást elérve írja meg a kínosan kötelességtudó, voltaképp tulajdonságok nélküli, feltörekvő ember történetét. Redl a karrierért Kubinyi Katalinhoz fűződő, számára amúgy sem nagyon fontos kapcsolatát is feláldozza, bár ezt rejtett homoszexualitása is motiválja. Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai hírszerzésének parancsnokát, a birodalom legjobb Balkán-szakértőjét idegen hatalmaknak végzett kémkedés vádja miatt öngyilkosságra szólítják fel, és ezt a parancsot is szinte ugyanolyan mechanikusan teljesíti, akár a többit. Redl élete és halála végül is a Monarchia széthullásának szimbóluma. Más irodalmi források (John Osborne A Partiot for Me! című színműve, Egon Erwin Kisch nyomozati cikkei és Stefan Zweig írásai) szabad felhasználásával Dobai írta Szabó István Redl ezredes (1984) című filmjének forgatókönyvét.
ÍvÍv, 1988 A regény kezdete előtt húsz évvel János és Anka szerelme valamiért megszakadt, azóta mindketten új házasságban, új viszonyrendszerben élnek. De ez nem akadályozza meg a híres és népszerű építészmérnököt és a gyönyörű jogásznőt, hogy néha találkozzanak, és a regény elején romantikus hétvégére ne induljanak egy pilisi erdészházba. Közben azonban a hó körülzárja a házat, és a szerelmesek a tervezettnél két nappal tovább maradnak, míg a katonaság ki nem szabadítja őket. A házban a zabolátlan szerelem vendégei, a külvilágban a kialakult rend várja őket. Tegyei János felesége, a szintén szépséges Szilvia egy véletlen miatt leleplezi férje alibijét és válni akar, de János le tudja beszélni - Anka férje pedig észre sem veszi, hogy a felesége nem az anyjánál járt vidéken. A mérnök szívesen ad elő a szakmájáról: egy tévéinterjúban, egyetemi diákjai előtt, de még magánbeszélgetésben is. Beszél az építészet és a zene kapcsolatáról, a térbeli ritmikáról, gondolkodásmódjában az épületek és a kapcsolatok egymást tükrözik, erre utal a regény címe is. A főhős egy keserű pillanatban megfogalmazza az önismeret lehetetlenségét. Szökni Ankával, már ma, legkésőbb: holnap, vonattal, repülővel, autóval vagy dunai szárnyas hajóval akár?! Ez volna a modus vivendi? Ez volna az ív és az ívelések védelme? Ez volna a nagy terv? Vagy a nagy álom volna csupán? Kérdései nyitva maradnak.
Ma könnyebb. Holnap messzebbMa könnyebb. Holnap messzebb , 2003 Dobai költőként indult, és időről időre vissza is tér a költészethez. Nyolcadik verseskötetében gazdag élete, tengerészmúltja motiválja létbölcseleti jellegű líráját (Csepel, Szabad kikötő, 1963). Egyfelől az emlékezés, a múlt, másfelől azonban a körülményektől való elhatárolódás igénye, a dolgok okának, esetleges voltának kutatása is megjelenik. A kötet címét a Viszontlátás sötét kora első két sora adja: Ma könnyebb. Holnap messzebb. / Elmegyek élni. Maradok meghalni - játékosság és filozófia tárul föl ebben a két sorban, a várt és a szövegbeli alternatívák (ma- holnap; könnyebb-nehezebb, illetve közelebb-messzebb; elmegyek-maradok; élni-meghalni) azt sugallják, hogy van választás, a maradok meghalni épp olyan döntés, mint fiatalabb életkorban elmenni élni. Az út az élet (és a pálya) metaforája: Út nélkül megyünk, / mégis odaérünk, az érkezésünk hiába céltalan. (Ha nehezen is, de lexikon leszünk) Azok az általános egzisztenciális kérdések, amelyek [Dobai Péter] verseinek lényegi ihletői, időtlenek, jóllehet éppen az idő, az elmúlás és az emlékezés problémája köré szerveződik költészete. Akár privát metafizikaként is olvasható a kötet, bár nem (rendszer)alkotó jellege, inkább vizsgálódó-kérdező módszere teszi azzá. Csak valóban bölcseleti igénnyel megszólaló költészet jelentheti ki: Könnyű lenni, létezni, de élni nehéz... - írja Szalai Zsolt.
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!